közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:
Vatikáni Rádió

Honlap / Pápai kihallgatások és Úrangyala imádság

A pápa év eleji beszéde a szentszéki diplomatákhoz: a kiselejtezés kultúrája háborúhoz vezet, a befogadás békéhez


RealAudioMP3 Ferenc pápa a hagyománynak megfelelően köszöntötte az új év alkalmából a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjait. A találkozóra az Apostoli Palota Kelemen termében került sor január 12-én, hétfőn délelőtt. Az eseményen jelen volt Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete és felesége, valamint Tóth Tamás pápai káplán, a nagykövetség egyházügyi tanácsosa, akik a beszéd elhangzása után gyűrűcsókra járultak a Szentatya elé.

A diplomatákhoz intézett hosszú beszédében Ferenc pápa fölsorolta földünk azon térségeit, amelyeken háború és erőszak dúl, majd hálát adott Istennek azokért a szép példákért, amelyekben megvalósult a béke, a különböző vallások és kultúrák közötti harmonikus együttélés. Gondolatait a béke, valamint a kiselejtezés kultúrája köré szőve megállapította: Andrej Rubljov ikonja, mely a Kisjézust nem bölcsőben fekve, hanem egy sírban ábrázolja - összekötve ezáltal Karácsonyt Húsvéttal - azt mutatja meg nekünk, hogy a születés feletti öröm mellett ott van Jézus drámája, mely a kereszthalálhoz vezet.

A selejt kultúrája

Jézus születésének története a megkeményedett szívű emberiségre is emlékeztet minket, amelyik nem akarta befogadni a születő Gyermeket. Ma is jelen van bennünk az elutasításra való hajlam, mely arra indít, hogy ne befogadni való testvérként nézzünk felebarátunkra. Ez a kiselejtezés kultúrájának a következménye, amely senkit és semmit nem kímél, hogy aztán erőszakba és halálba torkolljon. Ezt visszhangozzák szomorúan a nap mint nap bekövetkező események, például a párizsi tragikus mészárlás is, vagy a Pakisztánban hidegvérrel legyilkolt gyermekek sorsa.

Ukrajnai konfliktus

Az első háborús övezet, amelyet Ferenc pápa kiemelt, Ukrajna volt. A pápa bízik benne, hogy sikerül leküzdeni a jelenlegi válságot; vagyis a párbeszéd útján sikerül megszüntetni az ellenségeskedést, és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával az érintett felek kölcsönös bizalomra és testvéri kiengesztelődésre épülő őszinte kapcsolatot építenek ki egymással.

Közel-Kelet, Irak és Szíria

Kiemelt helyet kapott a pápai beszédben a Közel-Kelet, Jézus földje, amelynek békéjéért szüntelenül fohászkodunk. Ferenc pápa fölidézte a vatikáni imatalálkozót az akkori izraeli és a palesztin elnökkel, Simon Peresszel és Mahmud Abbásszal. Kéri, hogy szüntessék be az erőszakot és jussanak el egy olyan megoldáshoz, amelyik lehetővé teszi, hogy palesztinok és izraeliek végre békében éljenek, világosan kijelölt és nemzetközileg elismert határaikon belül, megvalósítva ezzel a két állam létrehozását. Irakban és Szíriában az elhúzódó konfliktus a fundamentalista indíttatású terrorizmus terjedésének is melegágya.

A terrorizmus elutasítja az embereket és Istent

A terrorizmus drámai jelenségéről szólva a pápa megállapította: ez a kiselejtezés kultúrájának következménye, amelyet Istennel szemben alkalmaznak. A vallási szélsőségesek szörnyű gyilkosságaikkal kiselejtezik az embert, de előtte elutasítják magát Istent, mivel pusztán ideológiai ürügyként használják föl. Egységes fellépést sürget a pápa a keresztényeket és más etnikai vagy vallási kisebbségeket sújtó agresszió ellen. A nemzetközi jog keretein belül meg kell állítani az elharapódzó erőszakot, helyre kell állítani az egyetértést, begyógyítani a mély sebeket.
Egy keresztények nélküli Közel-Kelet eltorzult és csonka volna – utalt a Szentatya arra a levelére, amelyet Karácsony előtt küldött a térség keresztényeinek. A vallási, politikai és értelmiségi vezetők – különösen, ha muzulmánok – ítéljék el a szélsőséges vallási értelmezéseket, amelyek az erőszak-cselekedeteket kívánják igazolni.

Konfliktusok Afrikában

Afrikában sok országban dúl háború, többek között Nigériában, ahol nem szűnik a lakosság elleni erőszak és egyre több az emberrablás, a fiatal lányokkal való kereskedés. A pápa megemlíti a belviszály tépázta Libériát és a Közép-Afrikai Köztársaságot is, ahol önző egyéni érdekek miatt nem sikerül békét teremteni. Szudán, Afrika Szarva és a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzete is aggasztó, ahol a konfliktusok egyre több áldozatot szednek, ezreket kényszerítve menekülésre. A nemzetközi közösség és az egyes kormányok feladata, hogy elősegítsék számukra a kiengesztelődést, a békét és az emberi méltóságot.

A nők megerőszakolása

A háborúk egyik szörnyű bűntette a nők megerőszakolása. Ez a női méltóság súlyos megsértése, amellyel nemcsak testileg, hanem lelkileg is bántalmazzák őket, s amely nehezen kitörölhető traumát okoz. Sajnos – állapította meg a pápa – sok-sok nő szenved a nemi erőszak miatt ott is, ahol nem dúl háború.

Az ebolás betegeket ápolni

A kiselejtezés kultúrájának része az is, ahogy a betegekkel bánnak, elszigetelve és kitaszítva őket, mint azokat a leprásokat, akikről az evangélium beszél. Korunk leprásai az ebola-járvány áldozatai, mely Libériában, Sierra Leonéban és Guineában már hatezer ember életét követelte. A pápa megköszöni az egészségügyi dolgozók, a szerzetesek és az önkéntesek munkáját. A nemzetközi közösségtől pedig azt kéri, hogy biztosítsák a betegek megfelelő humanitárius ellátását, és együttes erővel küzdjék le a kórt.

Menekültek

A konfliktusok következményeként emberek ezreinek kell elhagynia szülőföldjét. Sokan közülük embertelen körülmények között kelnek útra, pénzsóvár pribékek gyötrésének kitéve. A Földközi-tenger nem válhat egy nagy temetővé – hangsúlyozta újra Ferenc pápa. Amerikában nagyobb gondoskodást, figyelmet és védelmet kell biztosítani annak a sok-sok gyermeknek, akik jobb jövő reményében vándorolnak el hazájukból. A célországoknak pedig a közöny és a félelem magatartása helyett a másik ember őszinte elfogadásával kellene válaszolniuk erre a jelenségre, mely megfelelő törvénykezést is igényel. Az okokat, nem pedig csupán a következményeket kell orvosolni.

Munka és család

A pápa beszél az ún. „rejtett száműzöttekről” is, akik otthonainkban élnek: az idősekről, a betegekről és a fiatalokról, akiktől megtagadják a munkalehetőségeket. Nincs rosszabb szegénység annál, amelyik megfoszt a munkától és a munka méltóságától, a munkát egyfajta rabszolgasággá téve. A fiatalok munkanélkülisége, a kiskorúak kizsákmányolása ellentétes az emberi méltósággal, és annak a mentalitásnak az eredménye, amelyik a pénzt helyezi a középpontba az ember rovására. A családot, mely az egész társadalom javának alapja, nem ritkán kiselejtezi az egyre terjedő individualista kultúra, amely a születések csökkenésének kedvez. Azok a törvénykezések is ártalmasak, amelyek a különféle együttéléseket helyezik előre a család megfelelő támogatása helyett.

Utazás Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre

A fiatalok kapcsán a pápa fölidézte koreai látogatását, melyet az ázsiai ifjúsági világnap alkalmából tett, illetve megemlítette most kezdődő újabb utazását a földrészre, Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre, mely figyelmének és lelkipásztori gondoskodásának jele. A Szentatya reméli, hogy Észak- és Dél-Korea mihamarabb párbeszédre lépnek egymással, hiszen testvér-országok.

A béke gyümölcsei

Az új év elején nem szeretne pesszimistán tekinteni a világra, ezért Ferenc pápa hálát ad Istennek a béke gyümölcseiért. Beszédében emlékeztetett albániai látogatására, ahol a közelmúlt szenvedései után most békésen, a tisztelet és a bizalom légkörében együtt élnek katolikusok, ortodoxok és muzulmánok. Az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd példáival találkozhatott Törökországban és Jordániában is. Remélhetőleg Libanonban is sikerül felülemelkedni a jelenlegi politikai nehézségeken.

USA-Kuba megállapodás, Guantanamo bezárása

A párbeszéd hidakat építhet – ezt bizonyítja az Amerikai Egyesült Államok és Kuba között nemrég létrejött megegyezés és közeledés a két nép között, amely több mint 50 éves csöndet tört meg. A pápát elégedettséggel tölti el a guantanamói börtön bezárása is. Bizakodásra ad okot Burkina Fasóban a megújult együttműködés és a fejlődés időszaka, mint ahogy a Fülöp-szigeteken tavaly márciusban aláírt megállapodás, mely évek óta tartó feszültségnek vetett véget. A pápa hasonló békefolyamatot és egyetértés bátorít Kolumbiában és Venezuelában is. Remélhetőleg Irán mihamarabb megállapodásra jut az atomenergia békés felhasználását illetően.

A 70 éves ENSZ és a klíma-megállapodás

A szentszéki diplomatákhoz intézett év eleji beszéde végén Ferenc pápa kitért rá, hogy éppen 70 évvel ezelőtt született meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, a második világháború tragédiájának hamvain. Boldog VI. Pál 1965-ben azt kérte az ENSZ-től: „Soha többé háborút, soha többé háborút! Az ő szavait ismételve Ferenc pápa az ENSZ 2015 utáni célkitűzéseiről szólt, melyek a fenntartható fejlődésre és egy új klíma-megállapodásra irányulna. A pápa meggyőződése az, hogy ezeknek a folyamatoknak nélkülözhetetlen előfeltétele a béke, amely a szív megtéréséből ered.

(gá)