Emlékkiállítás Rómában Prokop Péter atya műveiből - Prokopp Mária művészettörténész
beszámolója
A Magyar-Olasz
Kulturális Évad keretében, megemlékezve halála 10. évfordulójáról, emlékkiállítás
nyílt Rómában Prokop Péter (1919-2003) atya műveiből a Santa Maria del Popolo templom
kiállítótermében.
A 2013. július 3-a és 15-e között megtekinthető kiállítás
a Szentszéki Magyar Nagykövetség, a Szent István Alapítvány, a Pápai Magyar Intézet
és a Vollnhofer ArtStudio együttműködésével jött létre. A kiállítást támogatta a Kultúra
Pápai Tanácsa.
A megnyitón Dr. Győriványi Gábor szentszéki magyar nagykövet
köszöntője után Dr. Németh László, a római Szent István Zarándokház igazgatója és
a Szent István Alapítvány elnöke ismertette Prokop Péter életútját, különös hangsúllyal
Római tartózkodására, alkotói tevékenységére, és a Szent István Alapítványban végzett
munkájára. A megnyitó ünnepség másik előadója Dr. Prokopp Mária művészettörténész
volt, aki elemezte a műveket, és elhelyezte a művész munkásságát a modern magyar és
nemzetközi egyházművészetben. A megnyitón közreműködött Ileana Stefania Waldenmayer
csellóművész.
Prokop Péter (1919-2003) a XX. századi magyar képzőművészet
európai jelentőségű egyénisége
Csontváry Kosztka Tivadar, Aba Novák Vilmos
és Nagy Sándor monumentális művészetének méltó folytatója. Képzőművészeti tanulmányait
Budapest (1945-49) és Róma (1957-60) Képzőművészeti Akadámiáin végezte. Legfőbb tanítómestere
Róma volt, amelynek 2000 éves kulturájából folyamatosan töltekezett a 42 évi ott tartózkodása
alatt.
Magyarországon az első országos elismerést 195o-ben nyerte SÜKÖSD templomának
(kalocsai egyházmegye) teljes freskódíszével. Ezt követő monumentális hazai művei
közül kiemelkedik a Tata közeli Szend és a Sopron megyei Hegykő templomának freskódísze.
1957-ben
tanára és mentora ösztönzésére Rómába, a Pápai Magzar Intézetbe távozott, ahol 1964-ig
kapott otthont. Itt, a Római Magyar Akadémia kiállítótermeiben már 1957-ben kiálltáson
mutatkozott be, amit a római Képzőművészeti Akadémia professzora, Cipriano E. Oppo
nyitott meg.
Itt készítette 1958-ban az első monumentális római festészeti
együttesét, az Intézet kápolnájában. Ennek kiemelkedő művészeti híre nyomán kapott
meghívást USA magyar templomainak kifestésére: 1962-64: South Bend (Indiana), 1973:
Toledo (Ohio). Az itt készített művei nyomán meghívást kaptt az akkor elhúnyt Mestrovic
szobrászművész intézetének vezetésére, de Prokop Péter visszavágyott Európába, Rómába,
ahol tovább tökéletesítette művészetét. Római monumentális megbízásai közül kiemelkedik
az 1965-67-ben az ő művészeti vezetésével létrejött Szent István Zarándokház (via
del Casaletto, 481), és benne a pompás freskókkal, táblaképekkel és üvegablakokkal
ékesített kápolna. További római főműve a Róma-Prima-porta-i Santa Maria di Leuca-i
nővérek nagyméretű modern templomának művészi kialakítása hatalmas szentélyfreskóval,
üvegablakokkal és a liturgikus berendezés tervezésével.
Rómán kívül készült
monumentális megbízásai közül a legjelntősebb a Palestrina közeli Genazzano kegyhely
5x3 méteres üvegfala, amely Boldog Stefano Bellesini életét dicsőíti.
Prokop
Péter a 42 évi római tartózkodása alatt több ezer magas művészi színvonalú táblaképet
is festett, amelyek nagy elismerésben részesültek Róma vezető művészettörténészei
részéről, akik számos kiállításon mutatták be és jeles folyóiratokban megjelent kritikákban
méltatták Prokop Péter művészetét. Ezek közül kiemelkednek az 1973-ban a Galleria
Agostiniana-ban és 1974-ben a Galleria Pigna-ban rendezett római kiállítások kerekasztal
konferenciával és gazdag sajtóval.
Táblaképeinek állandó kiállítása Rómában
a Szent István Zarándokházban és Magyarországon Kalocsán az Érseki Múzeumban és Csepelen,
a Szent József Otthonban látható.
Prokop Péter művészetének egyetemes jelentőségére
méltón hívja fel a figyelmet az idei budapesti (Szent István Bazilika Lovagtermében)
kiállítása után, a Róma nagyforgalmú főterén, a Piazza del Popolo Galleria Agostinianaban
rendezett nagy emlékkiállítás a művész halála 1o. évfordulója alkalmából, a Hit Évében
az Olasz-Magyar Kulturális Évad keretében.
Dr. Prokopp Mária ELTE Művészettörténeti
Intézet egyetemi tanára