„Koreában a helyi katolikus egyház nagymértékben hozzájárult a demokratizálódási folyamathoz”
Interjú Csaba Gáborral,
Magyarország szöuli nagykövetével, aki részt vett Ferenc pápa koreai látogatásának
első fontos eseményén: augusztus 14-én, csütörtökön helyi idő szerint háromnegyed
négykor kezdődött meg a szöuli elnöki palotában a Szentatya hivatalos fogadása. A
pápa beszédet intézett a helyi politikai vezetőkhöz és a diplomáciai testület tagjaihoz.
Megkértük Csaba Gábor nagykövetet, hogy válaszoljon a következő kérdésekre:
Milyen a hangulat Koreában? Hogyan fogadták a Szentatyát? Milyen elvárásokkal
tekint a koreai lakosság a pápalátogatásra?
A magyar nagykövet az interjúban
bemutatja a kicsiny, de annál dinamikusabb helyi egyházat, amelyet világi hívek alapítottak.
Felidézi a ’70-es évek katonai diktatúráit: ebben az időszakban a koreai katolikusok
különösen kivívták honfitársaik nagyrabecsülését, mivel az egyház a demokratizálódási
folyamatot támogatta.
A látogatás nem pusztán Koreának szól, hanem azt mutatja,
hogy az egyház egyre nagyobb figyelmet fordít az egész ázsiai földrészre, ahol évente
növekszik a katolikusok száma – hangzik el az interjúban.
Arra a kérdésre,
hogy a koreaiak tudatában vannak-e a magyarral való nyelvrokonságnak, lévén mindkét
nyelv az ural-altáji csoport tagja, Csaba Gábor nagykövet örömmel számol be arról,
hogy bár a két nyelv teljesen különbözik egymástól, tapasztalható a koreaiak részéről
a magyar néppel való közösségtudat.
A hasonlóságok közé tartozik, hogy ők
is a vezetéknevet teszik előre, valamint a dátumot is az évvel kezdik. A hozzáértők
szerint a két nyelv szerkezete is mutat megegyezéseket.
Jelenleg Koreában
mintegy 100-150 fős magyar közösség él, javarészt fiatalok, egyetemisták, ösztöndíjasok,
üzletemberek.
Nem könnyű terep Korea egy magyar számára, de ha jobban megismerjük
gondolkodásukat, sokat gazdagodhatunk kultúrájuk, hagyományaik, emberi értékeik révén
– fejti ki gondolatait az interjúban Csaba Gábor, Magyarország szöuli nagykövete.