Ólomkapu - Mindszenty bíborosról készült filmet mutattak be Rómában
A vatikáni Apostoli
Palotába vezető híres Bronzkapu analógiája alapján választott címre a dokumentumfilm
egyik szereplője ad magyarázatot: „az ólomkapun hiába kopogtatunk, nem jut át a túloldalra
a hang”, jelképezve Mindszenty bíboros helyzetét. A rendező a szenvedő embert állítja
elénk, aki a változó körülmények között is, töretlenül kitartott elvei, igazsága mellett.
A ritka archív felvételekben, dokumentumokban gazdag, játékfilmbeli jelenetekkel a
bíboros alakját megelevenítő alkotás rávilágít az összetett Mindszenty-kérdés különböző
aspektusaira a témával foglalkozó történészek, szakértők megszólaltatásával.
Gilberto
Martinelli olasz filmrendező művét szeptember 25-én mutatták be a Római Magyar Akadémián.
A nagyszámú olasz és magyar érdeklődőt vonzó program végén nagy tapssal díjazták a
jelenlevők az alkotást és a rendezőt. A nézők között ültek a filmben megszólaló történészek,
szakértők közül a Rómában élők.
A magyar felesége révén Magyarországhoz is
kötődő olasz rendező, akinek korábbi dokumentumfilmjei között szerepelnek Márai Sándorról,
Szőnyi Zsuzsáról készített alkotások, a filmvetítés végén illetve a Vatikáni Rádió
magyar szerkesztőségének adott nyilatkozatában elmondta:
„A film nem Mindszenty
József bíboros életrajza, nem lelkipásztori tevékenységének, működésének elemzése,
nem prímásként folytatott politikájának kritikája, hanem egy ember szenvedésének krónikája,
aki olyan keresztet vállalt magára, amely talán nagyobb, mint amit egy ember el tud
viselni. Mindezt egyházáért és nemzetéért tette. A mű nem emeli ki a bíboros lelkipásztori
aspektusát, csak az ellentétet a bíboros és a valóság között, amely lassan átalakult
körülötte börtönévei és a nagykövetségi időszak során. Mindszenty bíboros egy nagy
ember, akiről meg kell emlékezni, az igazság embere, akinek sajnos csak egyetlen eszköze
maradt a toll. Én erről a tollról beszélek a filmben, nem másról” – hangsúlyozta a
rendező.
A filmbemutatóra szóló meghívóban a következőt olvassuk: „Az 1956-os
forradalom utolsó napjaiban Mindszenty József bíboros a budapesti amerikai követségre
menekült. Ideiglenes tartózkodása végül több mint 15 évig tartott. Ebben a hosszú
időszakban Magyarország prímása teljes elszigeteltségében elveszti kapcsolatát a változó
világgal, az átalakuló társadalommal és az egyházzal, amely a II. Vatikáni Zsinat
után nyit a párbeszéd felé a kommunista ateista rezsimekkel. Ehhez a változáshoz a
bíboros nem akar alkalmazkodni és felhasználja az egyetlen rendelkezésére álló eszközt,
tollát, hogy 117 levélen keresztül kérje az Egyesült Államok elnökeit a közbelépésre
Magyarország védelme érdekében, amelyet a bíboros szerint leigáztak, megcsaltak és
magára hagytak, értelmiségiek nélkül” – tájékoztat a program meghívója.
Az
MTVA támogatásával készült dokumentumfilmet az ősz folyamán Magyarországon is bemutatja
a közszolgálati televízió.