Római konferencia az új klímagazdaságról – Parolin bíboros üzenete

„Az új klímagazdaság. Hogyan járhat együtt a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság?” címmel tanácskozást tartottak május 20-án, szerdán az olasz fővárosban. Pietro Parolin bíboros államtitkár üzenetet küldött a résztvevőknek, amelyben közvetítette Ferenc pápa jókívánságait és reményét, hogy a megbeszélések hozzájárulhatnak a gazdaság jelentésének illetve céljainak elmélyítéséhez, továbbá, hogy megtalálják az utat ahhoz, hogy biztosítsák a hozzáférést az átfogó emberi fejlődéshez mindenki, de különösképpen a szegények és a jövő nemzedékek számára.

A gazdasági növekedés és a fenntarthatóság közötti összeegyeztethetőség

Parolin bíboros államtitkár felidézte XVI. Benedek Caritas in veritate k. enciklikáját (32), amelyben a rövidtávra tervező gazdaság következményeiről és a jelenlegi fejlődési modell felülvizsgálatáról szól, amelyet megkíván a Föld ökológiai egészsége és az ember kulturális és erkölcsi válsága. Utalt továbbá a konferencia céljára, amely a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság közötti összeegyeztethetőséget tárja fel, illetve olyan lehetőségeket dolgoz ki, amelyek segítenek elérni ezt a két fontos célt a mai és a jövőbeli nemzedékek javára.

Súlyos elhanyagolás és a tétlenségség a klímaváltozással szemben

A tanácskozás nagyon időszerű az ENSZ két fontos előkészítő folyamatában: az egyik az ENSZ csúcstalálkozó a 2015 utáni fejlesztési célkitűzések elfogadásáról, a másik a decemberi párizsi tanácskozás a klímaváltozás káros hatásaival foglalkozó új egyezmény létrehozásáról. Mindkét ülés fontos etikai és erkölcsi felelősséget képvisel, amellyel mindannyian tartozunk az emberi családnak, különösen is a szegények és a jövőbeli nemzedékeknek. Ferenc pápa a limai konferenciára küldött üzenetéből Parolin bíboros kiemelte a súlyos elhanyagolást és a tétlenségséget, amellyel a klímaváltozáshoz viszonyul a világ. 

Nincs helye a közöny globalizációjának, a kirekesztő gazdaságnak

Amikor a Föld jövője forog kockán, nincsenek politikai korlátok és falak, amelyek mögé elbújhatunk, hogy védelmezzük magunkat a környezeti és társadalmi pusztulás hatásaitól. Nincs helye a közöny globalizációjának, a kirekesztő gazdaságnak vagy a leselejtezés kultúrájának, amelyet Ferenc pápa olyan gyakran elítél. (vö. Evangelii gaudium 52, 53, 59)

Az etikai és erkölcsi felelősség megköveteli a fejlődési modell átalakítását

Parolin bíboros, vatikáni államtitkár ugyanakkor megállapítja, hogy az út nem könnyű, mivel az etikai és erkölcsi felelősség megköveteli a fejlődési modell átalakítását és a nagyobb politikai és gazdasági elköteleződést. Végül annak a reményének adott hangot, hogy a konferencia erősen hozzájárul ahhoz, hogy ebbe az irányba elinduljunk, figyelembe véve, hogy minden személy méltósága és a közjó keresése azok a szempontok, amelyeknek formálniuk kell minden fajta gazdaságpolitikát. (Evangelii gaudium, 203.)

(sv)