Ferenc pápa beszéde a szalézi rend képviselőihez: Bosco Szent János karizmájával

Vasárnap délután 3 órakor Ferenc pápa Torinó Segítő Szűz Mária bazilikájában találkozott a szalézi szerzetesekkel és a Segítő Szűz Mária Leányai, a Don Bosco Nővérek rend nővéreivel. Hozzájuk intézett beszédében a Szentatya a 200 évvel ezelőtt született szent karizmájának három sajátos aspektusára mutatott rá. Ezek a következők: bizalma az isteni Gondviselésben, hivatástudata, hogy a fiatalok körében végezze papi küldetését, különös tekintettel a szegényekre, valamint az egyház, kiváltképp a pápa hűséges és szorgalmas szolgálata.

Bosco Szent János Istenbe vetett töretlen bizalma

Don Bosco rendíthetetlen bizalma Istenben a megszentelt élet lényege – fejtette ki a pápa. A Szalézi Család alapítója papi küldetését ennek a jegyében végezte egészen a végsőkig.

Szolgálata a fiatalok körében, kezdve az „utcagyerekektől”

A fiatalok körében végzett szolgálata a „hit pedagógiája” volt, amelyet jól összefoglal a szalézi szerzetesek mottója: „evangelizálva nevelni és nevelve evangelizálni”. A pápa arra buzdította a Szalézi Család tagjait, hogy továbbra is folytassák bizalommal sokrétű tevékenységüket az új nemzedékek érdekében, különös tekintettel a legtörékenyebbekre, a magukra hagyatott fiatalokra.

Bosco Szent János mindig engedelmes és hűséges volt az egyházhoz és a pápához

Példáját követe spirituális gyermekei induljanak el a nagyvárosok perifériáira, a fizikai és erkölcsi veszélyek térségeibe, olyan szociális környezetekbe, ahol az anyagi nélkülözésen túl hiányzik a szeretet, a megértés, a gyöngédség és a remény.

 szalézi szerzetesek és szerzetesnők Alapítójukhoz hasonlóan hordozzák szívükben az oratóriumok lelkiségét, vigyék el az evangéliumot a világ peremvidékeire – hangzott Ferenc pápa buzdítása a torinói Segítő Szűz Mária bazilikában.

(vm)