Ferenc pápa megkezdte 14. nemzetközi apostoli utazását: beszéde az ecsmiadzini székesegyházban

Június 24-én, pénteken reggel utazott el Ferenc pápa három napos látogatásra Örményországba, az első keresztény nemzet földjére. Ez pápasága 14. nemzetközi útja, melynek fő célja, hogy erősítse az örmény apostoli egyházzal való ökumenikus kapcsolatokat, bátorítsa az apró és kisebbségben lévő helyi katolikus egyházat, valamint szolidaritását fejezze ki a vértanú örmény néppel, amelyet történelme során üldöztek és lemészároltak. Ferenc pápa szeptemberben újra visszatér a kaukázusi térségbe, amikor is Grúziába és Azerbajdzsánba látogat.

Ima a Santa Maria Maggiore-bazilikában

Szokásához híven Ferenc pápa utazása megkezdése előtt, csütörtökön este imádkozott a római Santa Maria Maggiore-bazilikában a „Salus Populi Romani” Mária-kegykép előtt, majd virágcsokrot helyezett el az oltáron, melyet az örmény zászló színeiből (piros-kék-sárga) válogattak össze.

Megérkezés Jerevánba

A Szentatya mintegy négy órás repülőút után érkezett meg Jerevánba, ahol az apostoli nuncius, a köztársasági elnök és felesége, valamint II. Karekin örmény katholikosz fogadták. Jelen volt az örmény katolikus pátriárka, több püspök, hívek egy csoportja és egy gyermekkórus. Két, népviseletbe öltözött kisgyermek kenyeret és sót nyújtott át a pápának. A hivatalos himnuszok és a katonai tiszteletadás után az elnöki pár és a katholikosz elkísérték Ferenc pápát az elnöki terembe.

Az örmény főváros. Dicsőség és elnyomás között

Jereván közel háromezer éves város, Krisztus előtt 782-ben alapították Erebuni néven. Ma Örményország fővárosa, amely mintegy ezer méterrel fekszik a tengerszint fölött, az Ararát-hegy észak-keleti fennsíkján, mely 5400 méter magas, hófödte csúcsával uralja a térséget. Rómához hasonlóan hét dombra épült és a Hrazdan folyó szeli ketté. Történelmében váltakoztak a dicsőséges és a nehéz időszakok (arab és török megszállás a VII-XI. században, ottomán és perzsa megszállás a XV-XVIII. században, Ororszországhoz való csatolása a XIX. században). Éghajlata száraz kontinentális.

Az ecsmiadzini apostoli székhely

II. Karekin örmény pátriárka elkísérte Ferenc pápát a Jerevántól mintegy 12 km-re fekvő Ecsmiadzinbe, ahol az örmény apostoli székesegyház található. Ecsmiadzin városa az ország középső részén az örmény kereszténység bölcsője. 303-ban, tehát a római konstantini bazilikák megépítése előtt, itt királyi támogatással készült el az örmények ókeresztény anya-temploma, mely átépítésekkel ugyan, de mind a mai napig áll. Maga a szó Ecsmiadzin jelentése is sokatmondó: az „Egyszülött alászállása”, amit a nyugati teológia megtestesülésnek hív.

A pápa imája és beszéde az ecsmiadzini székesegyházban

Helyi idő szerint fél négykor, magyar idő szerint fél kettőkor érkezett meg Ferenc pápa Tiridátész király diadalívéhez, amely alatt körmenetben haladt át kiválasztott emberek egy csoportjával. A pápa harangzúgás közepette és a Világosító Szent Gergelyhez szóló himnusz dallamára lépett be a katholikosszal a székesegyházba, ahol mintegy százan voltak jelen.

Az „Egyszülött alászállása” oltár előtt megcsókolták a keresztet és az evangéliumos könyvet, majd a főoltárnál békeölelést váltottak az örmény pátriárkával. A pápa és a katholikosz felváltva elimádkozták a 122. zsoltárt: „Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába! Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh, Jeruzsálem!”. II. Karekin köszöntő szavai után Ferenc pápa elmondta beszédét az egybegyűlteknek.

Krisztus világossága formálta Örményország identitását

„Meghatottan lépem át e szent hely küszöbét, mely tanúja népetek történelmének, sugárzó központja lelkiségének.  Isten értékes ajándékának tartom, hogy odamehetek a szent oltárhoz, amelyről feltündökölt Krisztus világossága Örményországra” – kezdte beszédét a Szentatya, aki köszönetet mondott II. Karekin pátriárkának a meghívásért, mely a barátság és a testvéri szeretet gesztusa.

Az első keresztény nemzet: 301-től fogva

A pápa hálát adott az Úrnak a hit világosságáért, amely meghatározó jegye Örményország identitásának, és amely Krisztus hírvivőjévé tette a nemzetek között. Krisztus az ő dicsőségük, amely új életet adott nekik, elkísérte és támogatta őket a nagy próbatételek idején is. „Meghajlok az Úr irgalmassága előtt, akinek akaratából Örményország lett az első nemzet, 301-től fogva, amelyik fölvette a keresztény vallást” – mondta a pápa. Mindez egy olyan korban történt, amikor a Római Birodalomban még tombolt a keresztényüldözés. Az Úr áldja meg őket fénylő tanúságtételükért, amellyel minden időben kitartottak hitük mellett a szent vértanúság ékesszóló jeleként.

Ökumenikus út a katolikusok és az örmény apostoli egyház között

Ferenc pápa ezután a keresztények egységéért fohászkodott a Szentlélekhez, majd felsorolta az ökumené terén elért eredményeket, a teljes egység felé vezető út eddig megtett állomásait. Ezek között kiemelte a XX. századi hitvallókról való megemlékezést a 2000-es jubileumi esztendőben, Világosító Szent Gergely ereklyéinek átadását az örményeknek, valamint a Szent II. János Pál és II. Karekin által aláírt közös nyilatkozatot, illetve a katholikosz vatikáni látogatásait.

A keresztények egysége fontos példa az egész világ előtt

Világunkat megosztottság és konfliktusok szabdalják, az anyagi és lelki szegénység sújtja, beleértve a személyek kizsákmányolását. A keresztényeknek világos tanúságot kell tenniük egymás kölcsönös megbecsüléséről és a testvéri együttműködésről. Ez nemcsak az egyházi közösségen belül fontos, hanem mindenki számára erős felhívást jelent a párbeszéd és az egyesítő tényezők keresésére. Megakadályozza továbbá a hit manipulálását, mert a tiszta gyökerek újrafelfedezésére kötelez, a kommunikációra, az igazság hirdetésére a másik méltóságának tiszteletben tartásával, mindezt pedig annak a szeretetnek és üdvösségnek az érvényre juttatásával, amelyet terjeszteni kíván. A világnak sürgősen szüksége van meggyőző tanúságtételünkre az élő és működő Krisztusról, aki mindig képes újra a kiengesztelődés felé vezetni a népeket, a civilizációkat és a vallásokat. Tanúsítja és hihetővé teszi, hogy Isten szeretet és irgalmasság – mondta még az ecsmiadzini székesegyházban Ferenc pápa.

(gá)