A pápa katekézisében szolidaritást kér a migránsokkal: a keresztények feladata a rászorulók segítése

Ferenc pápa október 26-án, szerdán esős, de enyhe időben tartotta meg a szerdai általános kihallgatást a Szent Péter-téren. Katekézisében ezúttal a következő evangéliumi idézethez fűzte gondolatait: „Vándor voltam és befogadtatok, mezítelen és fölruháztatok” (Mt 25,35-36). Ferenc pápa az immár végéhez közeledő rendkívüli szentévben az irgalmasság témájáról elmélkedett a szerdai általános kihallgatásokon, rámutatva a testi-lelki jócselekedetek időszerűségére.

A Bibliában is létezett az elvándorlás

Korunkban a gazdasági válság, a fegyveres konfliktusok és az éghajlatváltozás sokakat késztet elvándorlásra. A migráció mindazonáltal nem új jelenség, hanem az emberiség történelméhez tartozó fogalom. Maga a Biblia is számos konkrét példát nyújt nekünk erre vonatkozóan. Elég Ábrahámra gondolnunk. Isten hívása nyomán elhagyja hazáját, hogy újat keressen magának: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked” (Ter 12,1). Ez történt Izrael népével is, amelyik az egyiptomi fogságban negyven évig haladt a pusztaságban, míg elérte az Isten által megígért földet. A Szentcsalád; Mária, József és a kis Jézus is kénytelen volt elmenekülni Heródes fenyegetése miatt: „József fölkelt, még az éjjel fogta a gyermeket és az anyját, s elköltözött Egyiptomba” (Mt 2,14-15). Az emberiség története nem más, mint a migráció története: nincs olyan pontja a földnek, ahol a népek ne találkoztak volna az elvándorlás jelenségével – fejtette ki katekézisében a pápa.

Szolidaritást a migránsokkal

A századok folyamán sok esetben láthattuk a szolidaritás kifejeződését, még ha nem is hiányoztak a társadalmi feszültségek. Ma a gazdasági válság sajnos a bezárkózás, nem pedig a befogadás magatartását segíti elő. Pedig az egyetlen megoldás a szolidaritás a migránsokkal, a vándorokkal – mondta a pápa, aki a keresztények elkötelezettségét sürgette a rászorulók megsegítésével kapcsolatban. Kiemelte Cabrini Szent Franciska alakját, aki életét az Amerikai Egyesült Államokba emigráló emberek megsegítésének szentelte. Ma is ilyen tanúságtételekre van szükség. Az egyháznak az a feladata, hogy befogadja a háború, az éhezés, az erőszak és az embertelen körülmények elől menekülő embertestvéreinket.

A szív megtérése: meglátni az embert és szenvedését

Ezután Ferenc pápa egy történetet mesélt el a Szent Péter-téren jelen lévő híveknek, ami néhány napja játszódott le Olaszországban. Egy menekült útbaigazítást kért, és egy asszony sietett a segítségére. A Szent Péter-bazilikát kereste, hogy beléphessen a szentkapun. Cipője azonban nem volt, ezért az asszony taxit hívott neki. Mivel a menekült büdös volt, a taxisofőr először nem akarta beengedni az autójába, de aztán mégis beülhetett. Útközben az asszony kikérdezte a menekültet, hogy honnan érkezett. A férfi tíz perc alatt elmesélte élettörténetét, fájdalmát, a háborút, az éhezést, mindazt, amiért el kellett hagynia a hazáját, és ami miatt idejött. Amikor megérkeztek, a hölgy fizetni akart, de a taxis nem fogadta el a fuvardíjat, mondván: ő tartozik fizetséggel, mert olyan történetet hallhatott, ami megindította a szívét. A Szentatya hozzátette: ez az asszony jól tudta, milyen egy migráns szenvedése, mert örmény vér csörgedezik az ereiben, és ismeri népe szenvedését. Hasonló dolog történhet velünk is, amikor kezdetben ellenkezünk, mert kényelmetlen, büdös… de aztán a történet beillatozza a lelkünket és megváltoztat minket. Gondoljunk erre a történetre, és gondoljuk végig, mit tehetünk a menekültekért – fűzte hozzá szabadon a pápa.

Az emberkereskedelmet, a diszkriminációt fel kell számolni

A Szentatya ezután az evangéliumi szakaszhoz kapcsolódóan a mezítelenek felöltöztetéséről szólt. Voltaképpen a méltóságát adjuk vissza annak az embernek, aki ruhátlan. Ne feledkezzünk el azokról a nőkről, akiket az utcára vetnek, kihasználnak, vagy amikor az emberi testet áruként adják-veszik, még a kiskorúakét is. Az is a mezítelenség egyik formája, ha valakinek nincs munkája, lakása, megfelelő fizetése, vagy pedig hátrányos megkülönböztetés éri faji vagy vallási hovatartozása miatt. A keresztényeknek éberen kell őrködniük és cselekedniük ezek felszámolásáért.

Katekézise végén Ferenc pápa azt kérte a hívektől, hogy ne zárkózzanak önmagukba, ne legyenek közönyösek mások szükségletei iránt, és ne foglalkozzanak csupán önnön érdekükkel. Ezáltal a társadalom visszanyeri a békét, az emberek pedig teljes méltóságukat.

(gá)