Ferenc pápa kulturális modellt sürget a klímaválságra és annak társadalmi következményeire

A tudósok és keresztények megújult szövetségéről beszélt a pápa közös otthonunk, a Föld megóvása érdekében, melyet az ökológiai összeomlás, majd a növekvő szegénység és társadalmi kirekesztés követ. „Örömömre szolgál, hogy átérzitek a mély szolidaritást, amely a ma és a holnap emberiségét összeköti a földanya iránti aggodalomban” – mondta a Szentatya a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésének, akiknek tagjait hétfőn délelőtt fogadta a Vatikánban.

Korunkban nyilvánvalóvá vált a tudomány küldetése egy új, globális ökológiai egyensúly szolgálatában. A teljes emberi fejlődés, a béke, az igazságosság, az emberi méltóság és szabadság értékeinek előmozdítására a Pápai Tudományos Akadémia számos konferenciát szervezett a kozmológia, a megújuló energiaforrások, az élelmiszerbiztonság, valamint a mesterséges intelligencia hatalma és korlátai témakörében.

Nem múzeumőrök vagyunk

Ferenc pápa „Laudato si’” – kezdetű enciklikájában rámutatott arra, hogy Isten a teremtett világ őrzését az emberre bízta azzal, hogy megtartsa azt békében, szépségben, teljességben. A modern korban az ember a természet tulajdonosának és urának érzi magát, felhatalmazással arra, hogy kifossza azt és ezáltal súlyos csapást mérjen a biológiai fajok sokszínűségére. Az igazság az, hogy mi nem egy múzeum őrei vagyunk, ahol le kell porolnunk a műkincseket, hanem a bolygó létéért,  biodiverzitásáért és az emberi élet megtartásáért és fejlődéséért közreműködő munkatársak. Az ökológiai szemléletváltás, amely támogatja a fenntartható fejlődést megkívánja, hogy felvállaljuk teljes felelősségünket a teremtett világ és erőforrásai iránt, mind a társadalmi igazságosság keresésében, mind pedig a nyomor, az egyenlőtlenség és a kirekesztés felszámolásában.

Kulturális modellek a klímaválság leküzdésére

A politikai, anyagi és ideológiai érdekektől mentes tudósokra hárul elsősorban a feladat, hogy olyan kulturális modelleket dolgozzanak ki, amelyek révén képesek leszünk szembenézni a klímaválsággal és annak társadalmi következményeivel, hogy a termelésben rejlő óriási lehetőségek ne csupán kevés kiváltságos kezében összpontosuljanak. A tudósok dolga továbbá, hogy olyan vezetési irányvonalat mutasson, amely általános és konkrét megoldásokat dolgoz ki a bolygónkat érintő problémákra, mint a víz, a megújuló energiaforrások és az élelmiszerbiztonság – hangsúlyozta a pápa. Olyan normarendszert kell létrehozni, amelyik sérthetetlen jogokat biztosít az ökoszisztéma védelmére, még mielőtt a technokrata és gazdaságelvű hatalom visszafordíthatatlan károkat okozna nemcsak a környezetben, de az emberi együttélésben, a demokráciában, az igazság és a szabadság eszméiben egyaránt.

Késik a globális klíma-megállapodások megvalósítása

Sajnos kevés hajlandóság mutatkozik a nemzetközi politikában a közjó konkrét keresésére. A politikát a technológiának és a pénzügyeknek rendelik alá, melyek elsősorban haszonelven működnek. Ezt bizonyítja, hogy késlekednek a gyakorlatba átültetni a globális környezetvédelmi egyezményeket, vagy hogy nemes indokokkal magyarázzák a folyamatos háborúkat, amelyek egyre több károkat okoznak a környezetnek, a népek erkölcsi és kulturális gazdagságának. Mindazonáltal ne veszítsük el a reményt, használjuk ki az Úrtól kapott időt, és vegyük észre a bátorító jeleket, amelyeket az emberiség mutat a közjó választása, a felelős és szolidáris megújulás terén. A fenntartható és integráns fejlődés terve nagy lendületet adhat a tudósoknak, főleg ha Istenhívők – tette hozzá a Szentatya a Pápai Tudományos Akadémia plenáris üléséhez intézett beszédében.

(gá)