Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Utazások, látogatások

Ferenc pápa a Roma Tre egyetemen: legyen az a különbözőségek párbeszédének a helye

Ferenc pápa a Roma Tre egyetemen - REUTERS

17/02/2017 16:13

A Szentatya január 17-én, pénteken délelőtt látogatást tett a Roma Tre egyetemen. Találkozott a hallgatókkal, a tanárokkal és a felsőoktatási intézmény munkatársaival. Előre megírt beszédét átadva kötetlen szavakkal válaszolt négy egyetemista kérdésére. A „folyékony”, azaz likvid társadalommal és gazdasággal szemben a konkrétságra hívott.

Az olasz főváros legfiatalabb állami felsőoktatási intézménye

Ferenc pápa első alkalommal lépett be egy római állami egyetemre. Itt azonnal világosan megfogalmazta elképzelését az egyetem szerepéről: legyen az a különbözőségek párbeszédének helye. A 25 éve működő Roma Tre egyetem az olasz főváros legfiatalabb állami felsőoktatási intézménye, ahol 40 ezer fiatal tanul. Megérkezésekor Mario Panizza rektor köszöntötte a pápát, aki ezt követően meghallgatta négy fiatal hozzá intézett kérdéseit és rögtönzött szavakkal válaszolt nekik. A gyengén hallók számára jelenlevő jelbeszéddel fordító tolmács közvetítette gondolatait. Giulia a pápát az erőszakról kérdezte, amely pillanatok alatt a semmiből megszületik az utcán, a családban, beszédünkben.

Az erőszak egy folyamat, amely minden alkalommal egyre névtelenebbé tesz minket

Ferenc pápa válaszában hangsúlyozta, hogy az erőszak egy folyamat, amely minden alkalommal egyre névtelenebbé tesz minket. Névtelenné válunk egymás szemében. Elveszi a nevedet és a kapcsolataink kissé névtelenekké válnak. Úgy köszöntjük az előttük levő embert, mintha neve se lenne. Ez egyre növekszik a szemünk előtt, míg végül világ szintű erőszakká alakul át. Senki nem tagadhatja ma, hogy háború van, a harmadik világháborút éljük darabokban. Vissza kell fogni egy kicsit a hangszínt, kevesebbet kell beszélni és több időt kell a meghallgatással tölteni.

Ahol nincs dialógus, ott erőszak van

A mai világban a politika is nagyon lealacsonyodott, elveszítette a társadalom építésére és a társadalmi együttélésre irányuló értelmét. Minden erőszak ellen az első orvosság a befogadó szív egy közeledő párbeszédben, a másik meghallgatásában. A párbeszéd türelme ez. Ahol nincs dialógus, ott erőszak van. A háborúk nem kívül kezdődnek, hanem a szívünkben. Amikor nem vagyok képes megnyílni mások felé, tiszteletben tartani őket, beszélni és párbeszédet folytatni velük, akkor kezdődik el a háború – figyelmeztetett a pápa.

Az egyetem legyen az a hely, ahol van hely mindenki számára saját gondolkodásmódjával együtt

Az egyetem legyen az a hely, ahol párbeszédet lehet folytatni, ahol van hely mindenki számára saját gondolkodásmódjával együtt. Ahol erre nincs mód, azokat az intézményeket nem tekinthetjük egyetemeknek. Az elit egyetemeken, amelyeket általában ideológikus egyetemeknek neveznek, megtanítják neked az ott követett ideológiai gondolkodásmódot és felkészítenek arra, hogy annak az irányvonalnak az ügynöke legyél. Az nem egyetem, ahol nincs párbeszéd, nézetek ütköztetése vagy meghallgatás, ahol nincs tisztelet a másik gondolkodásmódja iránt, ahol nincs barátság, ahol nincs jelen a játék öröme, a sport.

Létezik egy poliéder jellegű globalizáció, amelyben van egység, de minden személy, faj, ország és kultúra mindig megőrzi saját identitását

Riccardo és Niccolò kérdésére válaszolva, akik Róma és az egyetem, mint közös otthon szerepére illetve arra kérdeztek rá, hogy a mostani korszakalkotó változások idején hogyan válhatunk az intellektuális szeretet közvetítőivé és a társadalom építő jellegű megújítóivá, Ferenc pápa így válaszolt: az egység állandó keresése teljesen eltér az egyformaságtól. A sokféleséggel teremthetjük meg. Ma fennáll a veszély világszinten, hogy a globalizációt az egyformaságban képzeljük el. Az út a poliéder modellben van, amelyet a pápa a geometria területéről kölcsönzött. Létezik egy poliéder jellegű globalizáció, amelyben van egység, de minden személy, faj, ország és kultúra mindig megőrzi saját identitását. Ez a sokszínűség egysége, amelyet a globalizációnak keresnie kell.

A „folyékony, vagyis likvid társadalom”

A kommunikációban is jelenleg egyfajta „felgyorsultságot” tapasztalunk – állapította meg a Szentatya. Gyakran olyan gyors és felszínes a kommunikáció, hogy folyékonnyá válhat, amelyből hiányzik a szilárdság. Ez a mai társadalom egyik veszélye, a „folyékony, vagyis likvid társadalom”, ahogy Bauman fogalmazta meg. Az a feladatunk, hogy felvállaljuk ennek a folyékonyságnak az átalakítását konkrétummá, kézzelfoghatósággá – hívta fel a figyelmet a pápa.

A „folyékonyság” drámája sújtja a gazdaságot is, amely nem teremt konkrét munkát a fiatalok számára

A „folyékonyság” drámája sújtja a gazdaságot is, amely nem teremt konkrét munkát a fiatalok számára. Európában ez történik, ahol növekszik a 25 év feletti fiatalok körében a munkanélküliség. A gazdaságnak ez a folyékony mivolta elveszi a munka konkrétságát és a munkakultúrát, mert a fiatalok nem tudnak mihez kezdeni – jegyezte meg Ferenc pápa. Kihasználják őket, függőségek áldozataivá válnak, öngyilkosságot követnek el vagy terrorista hadseregekhez csatlakoznak. Szükség van a konkrétumra a gazdaságban és a világban, mint Európában is.

A migráció nem jelent veszélyt, hanem kihívás a növekedésre

E kontinens történelmét a megszállások, a migráció jellemezte. Ma viszont fél, hogy elveszti identitását, ha más kultúrából származó emberek érkeznek területére. A migráció nem jelent veszélyt, hanem kihívás a növekedésre. A pápa figyelme az Afrikából és a Közel-Keletről menekülő emberek felé fordult. A háború és az éhínség elől menekülnek. Mi lenne az ideális megoldás? Az, hogy ne legyenek háborúk, ne legyen éhezés, hanem legyen béke és olyan befektetésekre van szükség ezeken a helyeken, hogy legyenek saját erőforrásaik, hogy dolgozni tudjanak és megkeressék a kenyerüket. A pápa tehát arra hívott, hogy ne használjunk ki másokat.

Minden ország maga döntse el, mennyi embert képes befogadni

A Föld hatalmasaihoz és a migránsok szállítását működtető bűnözőkhöz fordulva, akik a Földközi-tengert temetővé változtatják, a pápa rámutatott: ne feledkezzünk el a tengerünkről, amely mára temetővé vált. Amikor egyedül vagyunk, mondjunk egy imát érte. Az ideérkezők befogadásáról szólva a Szentatya hangsúlyozta, hogy minden ország maga döntse el, mennyi embert képes befogadni. Az igaz, hogy ha nincs lehetőség egy adott országban, akkor nem lehet befogadni. De mindenki tehet valamit. Nemcsak befogadásról van szó, hanem integrációról is. A társadalomba való integrálásukra kell törekedni: először tanulják meg a nyelvet, keressenek munkát és otthont. Legyenek olyan szervezetek, amelyek az integrációt végzik. Ezt jelenti a „nyitott kapu”.

 Befogadás, elkísérés, integrálás

A migránsok egy számunkra gazdagságot jelentő kultúrát hoznak. Ugyanakkor be is kell fogadniuk a mi kultúránkat és valósuljon meg a kultúrák kölcsönös cseréje, a tisztelet, ez megszünteti a félelmet. Félünk. Nemcsak a migránsoktól, a bűnözőktől is, akiket az újságokban, a hírekben látunk, akik itt születtek vagy bevándoroltak. Mindenfélével találkozunk. Ezért fontos az integráció – mutatott rá Ferenc pápa. Különben felmerül a kockázat, mint Belgiumban. A zaventemi terrorcselekmény elkövetői belgák voltak, gettósított bevándorlók gyermekei, akiket nem integráltak a társadalomba. A félelemre adott válaszában a pápa kiemelte: befogadás, elkísérés, integrálás. Kapunk egy kultúrát és felkínálunk egy másik kultúrát – zárta rögtönzött beszédét Ferenc pápa a Roma Tre egyetemen tett látogatásakor.

(sv)

17/02/2017 16:13