Regensburg: több mint 500 kiskorú kórustag ellen követtek el visszaélést

Regensburg: több mint 500 kiskorú kórustag ellen követtek el visszaélést

Lezárult Németországban a regensburgi dóm kórusiskolájának tanítványai ellen elkövetett visszaélési esetek kivizsgálása. Az eredményeket Ulrich Weber ügyvéd tette közzé a sajtó számára. Webert bízta meg az egyházmegye, hogy derítsen fényt a történtekre, miután 2010-ben megjelentek az első feljelentések.

Közel 550 gyermek elleni fizikai és pszichológiai visszaélésről van szó

Valószínűleg közel 550 gyermek elleni fizikai és pszichológiai visszaélésről van szó a regensburgi általános iskolában, ahová a kiskorú kórustagok jártak a vizsgált időszakban, 1945-1990 között – nyilatkozta Weber ügyvéd az újságíróknak. Nagy részük testi fenyítést szenvedett el, de több mint 60 esetben szexuális erőszak is történt. Vannak, akikkel mindkét visszaélési forma megtörtént papok és az iskola tanárai részéről. A jelentés 49 felelőst azonosított az áldozatok feljelentéseinek köszönhetően, akik az iskolát „börtönként, pokolként és koncentrációs táborként” írták le. Az intézményben eltöltött éveikről úgy beszéltek, mint „életük legrosszabb időszaka, amelyet a félelem, az erőszak és a segítség hiánya jellemzett”. Az esetek büntetőjogilag már elévültek, az akkori gyermekek felnőttek, de a fájdalom megmarad. Számukra az egyházmegye 20 ezer euróig terjedő kártérítést biztosít.

Az ügyben érintett Georg Ratzinger prelátus, XVI. Benedek bátyja is, aki 30 éven át igazgatta a kórust, mert nem észlelte a visszaélések jeleit. Érintett továbbá Gerhard Ludwig Müller bíboros is, aki 2010-ben Regensburg püspöke volt, aki nem reagált kellő határozottsággal a botrányra.

P. Zollner: Az egyház fényt derített a regensburgi kórus elleni visszaélések fájdalmas valóságára

P. Hans Zollner, német jezsuita teológus és pszichológus, a Pápai Gergely Egyetem kiskorúak védelmével foglalkozó központjának vezetője is megszólalt a kérdésben. A regensburgi születésű szakember elégedetten nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak a botrány jelenlegi kezelésével kapcsolatban, arról, hogy félelem nélkül napvilágra hozták a tényeket. Ezúttal az egyház részéről indult a kezdeményezés, persze a feljelentéseket követően.

A szülők és az állami hatóságok is felelősek

Weber ügyvéd az elkövetők, az iskola, az egyház és a különböző felelősségi szintek objektív vétkén túl, amelyek nem felügyeltek éberen és nem gyűjtötték össze a visszaélések bizonyítékait, a kis kórustagok szüleinek a felelősségére is rámutatott, akik nem szenteltek megfelelő figyelmet és nem adtak megfelelő súlyt gyermekeik beszámolóinak. Egyben az állami hatóságok kibújtak a felelősség alól a kiskorúak védelmében végzett iskolai ellenőrzések során. Ezt erősítette meg P. Zollner is, azzal a kiegészítéssel, hogy abban az időben kevésbé volt furcsa, ha megpofoztak egy gyereket, mint ma, és nem volt még meg a társadalomban a megfelelő érzékenység arra, hogy nyilvánosan elítéljék a fizikai visszaéléseket. Emellett óriási presztízsnek számított a több, mint ezer éves regensburgi iskolába bekerülni, ezért a szülők büszkén adták be gyerekeiket az intézménybe.

A megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt

A csöndet megtörve, a visszaélések anyagát egyből a sajtónak mutatták be, s ez Zollner atya szerint azért fontos lépés, mert az intézmények, legyenek azok egyháziak vagy világiak, sokat tehetnek a megelőzésért. Alkalmas nevelőket és munkatársakat kell választani a gyermekekkel való foglalkozásra. Egészséges lelkű, kiegyensúlyozott személyeket, akik tisztában vannak a hatáskörükkel és tudják, hogy nemcsak elfogadhatatlan, hanem bűncselekménynek is minősül az erőszak.

(sv-gá)