Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Társadalom \ Tudomány, etika

A gender-kutatások és az egészséges nemi szerepek: cikkismertetés II. rész

Újszülöttek - ANSA

22/07/2017 16:24

Dr. Kopp Mária tanulmánya 

Pénteki adásunkban rávilágítottunk a gender-kultúra eredetére és kapcsolatára a radikális feminizmussal. Most a szociológus Dr Kopp Mária tanulmányát ismertetjük a gender-kutatások jelentőségéről. Ez az alaposan dokumentált tanulmány (amely a Távlatok honlapján olvasható) a kutatás szétágazó következményeit, többek között a férfi és a nő társadalmi szerepvállalásainak változatosságát mutatja meg. Most idézett részletei főleg a férfi-nő egészséges kapcsolatának feltételeit részletezik, mintegy ellensúlyozásaként az egyre erősödő káros ideológiának. A gender-ideológia - az egyenlő emberi (személyi) jogokat és a szabadon választható nemi identitást hangoztatva – elmossa a Teremtő által meghatározott biológiai különbséget férfi és nő között, és – félretéve az etikai normákat - utat nyit deviáns tettek igazolásának, pl.  a homoszexuális házasságok törvényesítésének.

Most bemutatjuk Dr. Kopp Mária tanulmányának rövidített változatát.

„Manapság a gender-kutatással kapcsolatban forrnak az indulatok annak ellenére, hogy kevesen látják pontosan, mit is takar ez a széles kutatási terület. Ennek az írásnak a célja, hogy röviden bemutassa, miért fontos ez a téma és az elutasítás helyett miért jó, sőt szükséges hívő szempontból megközelíteni, és lehetőleg befolyásolni a kutatás irányait ezen a területen. 2010-ben felkértek a WHO, az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiója részére a „Gender and health” (Nemi különbségek és egészség) témában a 2012-es, illetve a hosszú távú, 2020-ig terjedő stratégiát kidolgozó munkacsoport vezetésére.

Mit jelent a „gender” fogalma? Sajnos a magyar nyelvben a nemi jellegzetességekkel kapcsolatos kutatások kétféle meghatározására nincs külön szó, általában atársadalmi nem” fordítással próbálják kifejezni, mit is jelent. Az angol „sex” szó a biológiai nemet jelenti, aminek a meghatározása sokkal egyértelműbb, az állatvilágban kialakult nemi jellegzetességekből kiindulva jelenik meg az embernél is. A „társadalmi nem“ ezzel szemben kizárólagosan emberi jelenség, azokat a tulajdonságokat foglalja magába, amelyek a társadalmi, kulturális hagyományok, szerepek változásai következtében jellemzik társadalmi magatartásunkat, amelyeket születésünktől fogva nevel belénk a környezetünk, és amelyek nagymértékben meghatározzák a viselkedésünket. Azt a helyzetet jelenti, amibe az ösztönös, etológiai örökségünkként hozott nemi adottságaink kerültek a modern társadalomban.

A magatartásformák és tulajdonságok természetesen részben genetikai jellegünkből, a nemünkből (sex) következnek, ám más részük csupán a társadalmi változások során alakul folyamatosan. Ez különösen igaz az elmúlt évszázadra, amely alatt a világ, a környezet, amelyben élünk, jelentősen megváltozott, és ennek következtében alapvetően megváltoztak azok a nemi szerepek, amelyek a korábbi évszázadokban szinte változatlannak tűntek.

Vannak olyan jelenségek, amelyek a gender-kutatásoknak is kiindulópontját jelentik, mert a biológiai-pszichológiai nemi fejlődésnek kultúra és társadalom független meghatározói. A gyermekek világrahozatala és szoptatása, a biztonságos korai anya-gyermek kapcsolat kialakítása a nők elidegeníthetetlen feladata, aminek a jelentőségére a lányokat, nőket ma még fontosabb felkészíteni, mint az elmúlt évszázadokban, amikor természetesen látták maguk körül az anyaságra felkészítő mintákat. Ugyanakkor a férfiak senkinek át nem adható „hivatása” a gyermekek nemzése. Nem igaz, hogy a férfiakban nincs meg az ösztönös vágyakozás arra, hogy a gyermekeikben éljenek tovább, ezt csak a modern társadalom silányítja le a férfiak esetében az öncélú szexualitásra. Így tehát a gender kutatások kiindulási pontja, hogy társadalmi változások ellenére, vagy éppen amiatt különösen fontos a szülői hivatás megélésének tudatosítása, feltételeinek megteremtése.

Bár sokan szeretnék idealizálni a korábbi stabil családmodelleket, tudomásul kell venni, hogy a XX. század első feléig a nőkkel szemben igen súlyos diszkrimináció érvényesült, például még a múlt század első felében is alig szerezhettek felsőfokú végzettséget. Biológiai hátterű nemi adottság a férfiak nagyobb testi ereje, ami a hím nemi hormonok aktivitásának a következménye. Mivel szinte mindeddig – néhány kultúrát kivéve - a testi erő komoly előnyt biztosított a vadászatban, harcban, a környezet megvédésében, ez a biológiai adottság fontos szerepet játszott a férfiak privilegizált helyzetének kialakulásában. A mai munkamegosztásban a testi erőnek kisebb a jelentősége, sokkal fontosabbá vált a tudás, azok a készségek, amelyeket a tanulás, iskolázottság révén sajátíthatunk el. Ma már több fiatal lány tanul, mint a férfi, vagy legalábbis ugyanannyian, és mind a társadalom, mind az egyes személyek számára nyilvánvaló, hogy nem szeretnék elveszteni a tanulásba fektetett energiáikat, miközben a kívánt, tervezett gyermekeiket is világra hozhatják. Ennek megvalósítása teljesen újszerű szerepmegosztást kíván, mind a nőktől, mind a férfiaktól. Korábban szinte csak királynők kerülhettek olyan helyzetbe, hogy komoly társadalmi hatást fejthessenek ki, ma ez a pálya elvben ugyanúgy nyitva áll a nők, mint a férfiak előtt. Érdemes felidéznünk Skóciai Szent Margit, István király unokájának példáját, aki a skót király feleségeként Szent István-i mintára hozta létre a skót államszervezetet. (Fest Sándor, 2000) Ma is évente skót küldöttség jön Magyarországra, hogy megköszönjék nekünk államalapító királynőjüket. A gender-kutatások azonban többek között arról szólnak, hogy valóban mi a helyzet a nemek egyenjogúsága terén, valóban beszélhetünk-e esélyegyenlőségről a nők és férfiak között?

Alapvető cél, hogy ne állítsuk szembe a női és a férfi érdekeket. A feminista mozgalmak igen sokat értek el a nemek közötti egyenjogúság megvalósítása érdekében. Ugyanakkor egyes feminista áramlatok számára csapdahelyzetet jelent, hogy nem az együttműködés útjait keresik, hanem a szembenállást erősítik. Mint minden területen, a gender-kutatások terén is ez a szemlélet zsákutcába vezet. Nagyon jó példa a nemek együttműködésének újszerű formájára, hogy Finnországban, Észak-Karéliában a nők kényszerítették ki a férfiakat védő népegészségügyi programot, ami máig a legeredményesebb népegészségügyi program példája. Amikor Finnországban a férfiak idő előtti halálozási aránya a mai magyar mutatókhoz hasonló volt az 1960-as években, a finn asszonyok kivonultak az Egészségügyi Minisztérium elé azzal a jelszóval, hogy nem akarunk özveggyé válni, segítsetek, hogy a férjeink ne haljanak meg idő előtt. Mint Szabó Gábor tanulmányában olvashatjuk, ma Magyarország valóban az özvegyek országává vált, ilyenfajta összefogásra volna szükség.

A férfiak ösztönös, etológiai öröksége, hogy harcolnak az előrejutásért, és súlyos stresszt élnek át, ha ebben a versengésben, rivalizálásban lemaradnak. Saját országos reprezentatív vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a viszonylagos lemaradás és a rivalizálás a férfiak idő előtti halálozásának fontos előrejelzői.(Kopp és mtsai, 1995, 2000, 2007, Skrabski és mtsai, 2004) Szükségszerű-e, hogy a férfiaknak ez az etológiai eredetű nemi sajátossága a mai körülmények között is uralja a férfias beállítottságot? Saját kutatásaink kimutatták, hogy azok a férfiak, akiknek jó a kapcsolatuk a gyermekükkel, gyermekeikkel, négyszer nagyobb valószínűséggel élik meg a 69 éves életkort akkor is, ha az adatokat az ismert kockázati tényezők (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, elhízás, iskolázottság, kor) szerint korrigáljuk, míg a házastárssal való jó kapcsolat ötször nagyobb túlélési valószínűséggel jár együtt. Kimutatható azt is, hogy a skandináv országokban, ahol az apák is részt vesznek a kisgyermekek gondozásában – elvész az az idő, amit az apa nem vesz ki gyermekgondozási szabadságként – ezzel összefüggésben még tovább javult náluk mind a férfiak, mind a nők várható életkora, miközben a népesedési mutatók pozitív tartományba kerültek.

 Mi lehet ennek a magyarázata? Amennyiben a férfiak értékrendjében is fontossá válik a család, a gyermekkel való foglalkozás, ez felszabadítja őket attól, hogy kizárólag a munkahelyi, társadalmi helyzet miatt aggodalmaskodjék. A „Pelenkázz, tovább élsz” jelszó nagyon is megszívlelendő a férfiak számára, ez a gender kutatások egyik fontos üzenete. A mai életfeltételek között nagyon hasznos, ha az óvodában a kisfiúk is megtanulnak főzőcskézni, babát pólyálni, és hasznos a kislányoknak is, ha a szerelési alapkészségekben otthon érezik magukat. Ettől nem fog károsodni a nemi identitásuk, de jobban fel tudnak készülni a mai nemi szerepek eredményes vállalására.

Ma már teljesen általános a kétkeresős családmodell, sok esetben a nő keres jobban, ám éppen az etológiai nemi modell (sex eredetű modell) továbbélése miatt az az általános felfogás, hogy a család fenntartása, az életfeltételek biztosítása elsősorban a férfi feladata. Ez az attitűd, ami a vizsgált európai országok közül a magyar társadalomra jellemző leginkább, a férfiak számára igen súlyos krónikus stressz-forrássá válhat, jelentős szerepet játszik a magyar férfiak idő előtti egészségromlásában és halálozásában és sokakat visszariaszt a családalapítástól.

 A nemi szerepek a magyar társadalomban válnak szét leginkább a vizsgált európai országok közül. Ezért a gender kutatás alapvető feladata a nők és férfiak közötti együttműködés új formáinak helyes összehangolása. Ezen a területen számos probléma van, amit kezelni szükséges (családi kötelezettségek és munkavállalás összehangolása, háztartási teendők megosztása, gyermeknevelési feladatok megosztása, közös ellátása, karrierépítésben egymás támogatása stb.).

Saját országos reprezentatív vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a társadalmon belül a nők és férfiak egymáshoz viszonyított magatartásának igen jelentős egészségvédő, vagy egészségkárosító hatása lehet. Például a nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége. Ezzel szemben a nők magasabb iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak idő előtti halálozásának megelőzésében.  (…)

A felsorolt kutatási eredmények egyértelműen mutatják, hogy a gender-kutatások, a megváltozott nem - szerepek vizsgálata alapvető jelentőségű mind népegészségügyi, mind népesedési szempontból. A nemek közötti együttműködés zavarai legalább olyan fontos kockázati tényezőkké váltak, mint az ismert és sokat említett önkárosító magatartásformák, mint a dohányzás, elhízás, kóros alkoholfogyasztás, bár ezek a magatartásformák is szoros kapcsolatban állnak a nemi szerepek zavaraival. A gender-kutatások epidemiológiai vonulatának célja, hogy objektív módszerekkel elemezze, hogy a férfiak és nők esetében, a XXI. század új kihívásai között milyen módon biztosítható a legjobb életminőség, a legegészségesebb és leginkább értelemmel teli élet mind a nők, mind a férfiak számára.

Minden korosztályban, már az óvodáskortól szükséges lenne bevezetni olyan tárgyakat, programokat, amelyek felkészítenek a felelős és elkötelezett, egyenrangú társas kapcsolatokra, egymás közti kommunikációra, konfliktuskezelésre. Ennek érdekében nagyon fontos volna ilyen készségek tanítása a pedagógusok folyamatos továbbképzése keretében. Az egyetemeken, főiskolákon családbarát környezetet kell kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok a biológiai és pszichológiai szempontból ideális életkorban is vállalhassanak gyermeket és ezzel a későbbi pályájukat is jobban elő tudják készíteni. Erre sok pozitív nemzetközi példa van, fecskeházak, lakhatási támogatás a párok részére, családbarát vizsgarend, gyermekfelügyelet szakmailag igényes megszervezése.”

(szf)

Irodalom:

Ádám Sz és mtsai (2010) Nemi különbségek a stressz szintjében és prevalenciájában, valamint a pszichoszociális jóllét mutatóiban, Mentálhigiéne és Pszichoszomatika, 11,4, 277-296.

Ádám Sz, Győrffy Zs, Kopp M (2007) A nők helyzete a tudományos pályán: kihívások és lehetőségek, Magyar Tudomány, 2,238–242.

Ádám Sz, Győrffy Zs, László K (2008) A családi és munkahelyi szerepek közötti konfliktus és a pszichés jól-lét mutatók kapcsolata, In: Magyar lelkiállapot 2008: Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, szerk: Kopp M, Semmelweis Kiadó, Budapest, pp.260–265.

Balog P (2008) A házastársi, élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben, In: Magyar lelkiállapot 2008: Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, szerk: Kopp M, Semmelweis Kiadó, Budapest, pp.240–249.

 

22/07/2017 16:24