2017-09-29 14:48:00

Bertalan ökumenikus pátriárka üzenete a teremtésvédelem napjára


A teremtett világ megóvása érdekében évtizedek óta elismerten elkötelezett ökumenikus pátriárka szeptember elsején tette közzé üzenetét, melyet „az Úrban intézett fivéreihez és nővéreihez”.

28 éve született az ortodox Környezetvédelem Napja 

Isten kegyelmével, ma szeptember elsejével belépünk az új egyházi esztendőbe, tovább folytatva, „annak erejében, aki szeretett bennünket” [1] a reménységünkről szóló tanúságtételünket és tanításunkat [2], mi, akik az Egyházban, Krisztusban és Krisztusért élünk, aki nekünk megígérte, hogy „velünk marad a világ végezetéig” [3].

Immár 28 esztendeje annak, hogy az Ökumenikus Pátriárkátus részéről szinódusi döntés született a „Meghirdetés Ünnepe”, mint a „Környezetvédelem Napja” alapításáról, melynek során az Ortodoxia Szent Központja imádsággal és fohásszal fordul az egész teremtett világért. A pátriárkális körlevél felhívást intéz az egész ortodox világhoz és a világ többi keresztény részéhez, hogy ezen a napon hálaadó imádsággal forduljon a mindenek Teremtőjéhez a Teremtés nagy adományáért [4] és esedezzen annak védelméért.

A teremtett világ kizsákmányolása és tönkretétele a keresztény ethosz eltorzítása

Öröm és elégedettség tölt el bennünket szerény kezdeményezésünk miatt a konstantinápolyi egyház idézett kezdeményezésének visszhangja és gazdag gyümölcsei kapcsán. Kihangsúlyoztuk a környezetvédelmi tudatosság lelki gyökereit, a megtérés szükségességét és az emberiség jelenlegi értékeinek újraértelmezését. Megállapítottuk, hogy a teremtett világ kizsákmányolása és tönkretétele a keresztény ethosz eltorzítása és a rossz utánzása, nem pedig a „szaporodjatok és sokasodjatok” bibliai parancs szükségszerű következménye...[5], továbbá, hogy az ökológia ellenes magatartás a Teremtő megsértése és parancsainak meggyalázása, ami az ember eredeti rendeltetése ellen hat. Nem lehetséges, hogy létezzék olyan tartós növekedés, amely a lelki értékek és a természetes környezet kárára van.

A teremtés tisztelete az ortodox hagyomány magjához tartozik

Krisztus Nagy és Szent Egyháza megígérte és előmozdítja Ortodox Hitünk környezet iránti szeretetének a lehetőségeit, mely kidomborítja a teremtmény eucharisztikus használatát, a hívő embernek, mint a Teremtés „papjának” a szerepét, mely őt szüntelenül visszaviszi minden dolgok Teremtőjéhez és az aszketikus szellem felülmúlhatatlan értékét, mint a jelenlegi jólét gyógyszerét. A teremtés tisztelete ugyanis az ortodox hagyomány magjához tartozik. Különleges nyugtalanságot vált ki, hogy miközben biztos, hogy a környezeti válság fokozódik, az emberiség a gazdasági fejlődés és technológiai alkalmazások nevében süket marad azokkal a következményekkel szemben, melyek mindenfelől jelentkeznek, a teremtéssel szemben gyökeresen megváltozott magatartása miatt.    

Az élet házát nem tisztelő gazdasági tevékenység törvények nélküli ház

Nyilvánvaló, hogy a természeti környezet növekvő megkárosítása a gazdasági fejlődés meghatározott modelljének a következménye, amely közömbös saját környezetellenes visszaeséseivel szemben. Az életminőség növekedésének rövidtávú előnyei a földgolyó némely részén egyszerűen a teremtés kizsákmányolásának és kifosztásának értelmi fogyatékosságaként jelenik meg. Az a gazdasági tevékenység, mely nem tiszteli az élet házát, törvények nélküli ház, nem pedig törvényeknek alávetett ház.

A tudományba és a technológiába vetett féktelen bizalom csak fokozza a veszélyt

A globalizáció féktelen gazdasága ma együtt jár a tudomány és a technológia gyors fejlődésével, melyet sok hasznos jótéteményén túlmenően, a természettel szemben mutatott gőgjük jellemez. Korunk emberisége, noha ezt tudja, mégis úgy cselekszik, mintha nem tudná. Tudja, hogy a természet nem újul meg magától a végtelenségig, mindazonáltal közömbösnek mutatja magát a környezet iránti techno-gazdaság negatív következményeivel szemben. A féktelen ökonomizmusnak és a scientizmusnak, vagyis a tudományba és a technológiába vetett határtalan bizalomnak ez az egyvelege csak fokozza a veszélyt a teremtés és az ember integritása számára.

Saját-törvényű gazdaság helyett az evangélium alapelvein nyugvó közgazdaság

Az Ortodox Egyház Szent és Nagy Szinódusa bölcsen és világosan meghatározta a „saját-törvényű gazdaság” [6], az ember életszerű szükségleteitől függetlenné válás veszélyeit, amelyet csak az életszerű természetes környezeten belül alkalmaznak, és „az evangélium alapelvein nyugvó” [7] gazdaságot javasol, hogy szembesüljön a jelenlegi közgazdasági problémákkal „a keresztény hagyomány alapjain állva”. Az egyház hagyománya a jelenlegi fenyegető veszélyekkel szemben a „gondolkodásmód és magatartás radikális megváltoztatását” igényli a teremtett világ iránt, a „józanság és a mérsékletesség” [8] aszketikus lelkületét a „sóvárgás” [9], a szükségletek istenítésével és a birtokló magatartással szemben” [10]. A Szent és Nagy Szinódus nyomatékkal jelezte a „természeti környezet szétrombolása társadalmi dimenzióit és tragikus következményeit” [11].

A környezeti és társadalmi problémáknak közös gyökerük van

A Szinódus határozatait követve aláhúzzuk ebben az üzenetünkben a környezeti és társadalmi problémák szoros kötelékét és közös gyökerüket az Isten nélküli „balga szívben”, a bűnbeesésben és a bűnben, az Istentől adott emberi szabadság nem megfelelő használatában.     

Az „értékek benső felforgatása”, egy spirituális és morális katasztrófa mindig megelőzik a természet és a társadalom katasztrófáját. Amikor a birtoklás uralja az elménket és a szívünket, akkor a mi magatartásunk, mind a felebarát, mind a teremtett világ iránt elkerülhetetlenül birtokló és tisztességtelen. A „rossz fa” a Biblia szerint „rossz gyümölcsöt” terem [12].

Kidomborítjuk ellenben, hogy a teremtett világ és az ember iránti tiszteletnek is ugyanaz a lelki forrása és ugyanaz a kezdete, vagyis az ember és a kegyelemmel teljes szabadságának a megújulása.               

A környezetápolás és a társadalmi szolidaritás elválaszthatatlanok

Ahogy a környezetrombolás és a társadalmi igazságtalanság együtt haladnak, éppígy a környezet iránti gondos magatartás és a társadalmi szolidaritás elválaszthatatlanok egymástól.

Nyilvánvaló, hogy az ember, a környezete és az otthona jelenlegi nagyon bonyolult válsága összehasonlításához szükség van sokféle szempont mozgósítására és közös elkötelezettségre.      

Mint az összes nagy problémák, így a társadalom és a természeti környezet rejtőző válságai esetén is, a velük való szembesülés lehetetlen a keresztények és a vallások egymás közti együttműködése nélkül. A párbeszéd ebben alkalmas hely arra, hogy kiemeljük a környezet és a társadalom iránti szeretet létező hagyományait, hogy érzékennyé tegyük a világot a környezet és a társadalom iránt, nem kevésbé a kizárólagosan technológiai és gazdasági fejlődésnek, valamint az individualista és társadalmi hatalom modelljeinek építő kritikája iránt, melyek a teremtett világ és az emberi személy kultúrája hátrányára vannak.       

Az Istenanya közbenjárására az egész teremtett világért izzó szívvel

Végül ismételten hangsúlyozzuk a teremtés az emberi személy iránti tisztelet oszthatatlanságát, és minden jóakaratú embert arra kérünk, hogy küzdjön a természetes környezet megőrzéséért, a szolidaritás megerősítéséért. Kérjük imában a minden javakat osztó Urat, a Pammakarisztoszi, egészen Szent Istenanya közbenjárására, hogy adjon a „fiainak az egész teremtett világért izzó szívet és ösztönözze őket szeretetre és jócselekedetekre.”[14]

 

2017. szeptember elsején, a konstantinápolyi pátriárka, mindenki buzgó közbenjárója  

(vl)

 

[1] Róm 8,37

[2] Vö. 1 Pét 3,15

[3] Mt 28,20

[4] Az 1989. szeptember elsején megjelent Meghirdetés körlevél

[5] Ter 1,22

[6] Enciklika, 15. fej.

[7] Enciklika, 15. fej.

[8] Az Ortodox Egyház küldetése a kortársa világban, 10. fej.

[9] Ua.

[10] Enciklika, 14. fej.

[11] Ua.

[12] Mt 7,17

[13] Szír Izsák, Aszketikus Beszédek, 81. Beszéd

[14] Zsid 10,24








All the contents on this site are copyrighted ©.