Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Világegyház \ Világegyház

Ez év áprilisában temetik újra Beran bíborost Prágában

Hazai földben nyugszik majd - EPA

10/02/2018 14:23

Josef Beran prágai bíborosérek Plzeň-ben született 1888. december 29-én és Rómában hunyt el 1969. május 17-én. Egyike azoknak a nagyszerű főpapoknak, akik a kommunista uralom alatt népeik vezércsillagai voltak, mint Boldog Alojzije Stepinac Horvátországban, Stefan Wyszyński Lengyelországban, Mindszenty József esztergomi bíboros-érsek Magyarországon és Márton Áron gyulafehérvári püspök egész Erdély számára.    

A papi pályára lépő fiatal Josef Beran szülővárosában, Plzeň-ben kezdte meg teológiai tanulmányait, majd Rómában a Pápai Orbán egyetemen folytatta képzését. 1911. június 10-én szentelték pappá Plzeň-ben, ahol húsz éven át folytatott lelkipásztori munkát. 1932-ben nevezték ki a prágai nagyszeminárium lelki elöljárójává és a Károly egyetem teológia tanárává. 1936-ben prelátusi kinevezést nyert.

Cseh nyelvű mise a fogoly főtisztekért és a letartóztatás

1942. június 4-én, amikor Prága már német megszállás alatt állt, Beran prelátus a szemináriumban találkozott egy cseh főtiszttel, aki részt vett a nemzeti ellenállásban és akinek sikerült elmenekülnie a Gestapo letartóztatása elől. Beran prelátus a következő vasárnapra szentmisét hirdetett meg a németek által letartóztatott és börtönbe vetett cseh tisztekért. A megszálló németek rendelete értelmében a közéleti eseményeket, beleértve a szentmiséket is, német nyelven kellett megtartani. Beran prelátus a kifejezett tiltás ellenére, lelkiismerete hangját követve, cseh nyelven mutatta be a szentmisét, amelyen hatalmas tömeg vett részt.

Dachau, az antifasiszta papi ellenállók gyűjtőtábora 

Két nappal később a Gestapo letartóztatta és más egyház személyekkel együtt, köztük Štěpán Trochtával együtt (akit későb in pectore bíborossá neveznek ki) a terezíni  Pankrác börtönébe vitték, majd onnét három hónappal később Dachauba internálták, ahol háromezer papot tartottak fogva, katolikus papokat és protestáns lelkészeket együtt. Josef Beran prelátus a tábor túlélőinek vallomása szerint mindent elkövetett, hogy rabtársai lelki és fizikai szenvedésén enyhítsen. A halál torkából a bátor cseh pap 1945. április 29-én szabadult. Május 29-én érkezik vissza a súlyos háborús károkat szenvedett Prágába és ismét megkezdi lelkipásztori munkáját. Egy évvel később, 1946. november 4-én, a közép-európai eseményeket pontosan követő XII. Piusz pápa Prága érsekévé nevezte ki és lett egyúttal az akkori Csehszlovákia katolikus egyházának a prímása. December 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén szentelték püspökké a prágai Szent Vitus székesegyházban, és hamarosan a nemzeti ellenállásban kifejtett szolgálatáért a legnagyobb állami kitüntetésben részesítettek.              

A kommunista diktatúra alatt

A szovjet mintájú kommunizmus 1948-ban Csehszlovákiában is teljesen magához ragadta a hatalmat és drasztikusan beszüntette az alapvető polgári és vallási szabadságjogokat. Felszámolta a katolikus szerzetesrendeket, megszüntette a katolikus sajtót és az ellenálló személyeket börtönbe vetette. Ebben a vészterhes időben Beran érsek nyíltan ellenállt a kommunista csehszlovák kormánynak, megtiltotta a csehszlovák klérusnak, hogy „úgynevezett hűségesküt” tegyen az ateista  kormánynak, amit ő a „keresztény hit elárulásának” nevezett. Beran érsek ezenkívül nyilvánosan tiltakozott – miként magyar, lengyel és horvát főpaptársai a saját országukban – a törvénytelen és embertelen rendelkezések ellen, köztük az egyház oktató-nevelői és szociális tevékenységét biztosító egyházi javak kisajátítása, valamint a vallásszabadság berekesztése ellen. Isten és az alkotmány nevében követelte a vallásszabadság garantálását. Prófétai szavai azonban süket fülekre találtak, ám ő mégis „eretneknek” minősítette a csehszlovák Katolikus Akció békepapi mozgalmát.

Letartóztatása és „eltüntetése”

Infrastrukturális lehetőségeiktől megfosztva a csehszlovák püspökök Beran érsek-prímás vezetésével az egész nemzethez intézett püspökkari körlevelet akartak kinyomtatni, mely világosan leleplezi a bolsevik csehszlovák kormány hazugságait és leplezett valódi szándékait. A körlevelet 1949. június 19-én kellett volna felolvasni minden katolikus templomban. Összehasonlításként említjük meg, hogy Mindszenty József esztergomi érseket 1948 Karácsony másnapján tartóztatták le. Mindezt tudták szerte Európában és Beran érsek is teljesen tisztában volt az őt fenyegető veszéllyel. Június 16-án a csehszlovák ávósok berontottak a prágai érseki palotába, lefoglalták a körlevelet sokszorosító stencilgépet, a hitelesítő pecsétet elvették az érsektől, őt magát pedig házi őrizetbe helyezték. Kihasználva a helyzet kuszaságát, az érsek megszökött az érseki palotából és egy közeli apátsági templomba menekült, ahol a hívektől védve szózattal fordult hozzájuk. Ebben leszögezte, hogy sohasem fog olyan megegyezést kötni, mely lemondana az egyház alapvető jogairól. Ekkor újból letartóztatták és egy Prágán kívüli helyen tartották házi őrizetben. Nevére, hollétére tizennégy éven át csend borult, olyannyira, hogy XXIII. János pápa levelét, melyet papszentelése ötvenedik évfordulójára küldött, kézbesítés nélkül „Vissza a feladónak!” jelzéssel visszaküldték a Vatikánba. A csehszlovák kommunisták nem mertek Mindszenty féle kirakatpert indítani, mert Beran érsek az antifasiszta ellenállás hőse volt, ezért inkább hallgattak felőle. Házi őrizetét  később több helyszínű börtönbüntetésre váltották fel.

Szabadulása és útja a Vatikánba                  

Beran érsek 1963 október 4-én szabadult a börtönből, majd a csehszlovák kormány és a Vatikán közötti hosszú tárgyalás sorozat eredményeképpen 1965 februárjában elhagyhatta az országot, ahol VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte a február 22-i konzisztóriumon. Berán bíboros  még részt tudott venni a II. Vatikáni Zsinat legutolsó ülésszakain.

Halála és eltemetése  

Josef Beran bíboros érsek 1969 május 17-én hunyt el Rómában 80 éves korában tüdőrák következtében. VI. Pál pápa rendelte el, hogy a Szent Péter bazilika altemplomában, a pápasírok közelében temessék el. Boldoggá avatási eljárását éppen húsz éve, 1998. április 2-án indították el egykori székvárosában, Prágában.

Újratemetése Prágában 2018 áprilisában  

Ferenc pápa január elején engedélyezte, hogy Josef Beran cseh bíboros földi maradványait a Vatikánból Csehországba szállítsák – jelentette január 3-án a cseh közszolgálati hírtelevízió. A napokban pedig azt a hírt tette közzé a prágai érsekség, hogy áprilisban szeretnék nemzeti és egyházi ünnep keretében a prágai Szent Vitus székesegyházban végső nyugalomra eltemetni Beran bíboros földi maradványait, akit VI. Pál pápa „mártír lelkű főpásztornak” nevezett.   

(vl)    

10/02/2018 14:23